Szex mindenáron?

„Megérezte a répa szagát, és már futott is a srác után.” Sikerült a reggeli buszozásom során ezt a mondatot kihallanom egy beszélgetésből. Szerintem mondanom se kell, hogy a csaj és a srác, nem voltak idősebbek 14 évnél. Na jó, talán 15. Tényleg itt tartunk? Tényleg idáig fajultak a dolgok, hogy már a buszon is ezt kell hallgatnia mindenkinek? Magáról a tényről nem is beszélve. Gondolom a lány, akiről beszéltek se lehetett sokkal idősebb 15 évnél.

Jönnek manapság a kérdések, hogy hova tűntek a normális pasik. Majd jönnek az értelmes válaszok, hogy normális pasik már pedig vannak, csak mi lányok nem vesszük észre őket. Itt jön a csavar: mert hogy ilyenkor a felháborodott fiúk visszavágnak azzal, hogy igen ám, de akkor hol vannak a normális lányok? És teljesen jogos mind a kettő felvetés. Most válaszolok: nincsenek már se normális pasik, se normális lányok. Elnézést ha valakit ezzel megbántottam, de nézz kicsit körül, nézz kicsit magadba és rájössz, hogy igazam van. Nincsenek már (vagy csak nagyon néha) olyanok, hogy elhívom a lányt randira. Manapság miből áll egy randi? Találkoztok, „beszélgettek” és azon veszitek észre magatokat, hogy az ágyban fekszetek. Szép kis első randi, már ha lehet az ilyet randinak nevezni. És ilyenkor nem csak az egyik fél a hibás. Mindenkinek ott van a lehetőség a kezében arra, hogy nemet mondjon. De nem teszed, hisz milyen jó lesz másnap elmesélni a barátnőknek vagy a haveroknak, hogy mekkora vad éjszakán vagy túl. Gratulálok, +1pont a világnak, -1 a lelkednek.

Na de térjünk vissza a reggeli elcsípett mondatomra. Az első, ami kicsit meglepett, a beszélgetők életkora. Értem, hogy fejlődik a világ, értem, hogy minden modernizálódik, viszont azt nem értem, hogy miért lesz valaki attól „menő”, hogy 14 évesen már egy fiú ágyában fekszik? Nem, nem az életkorral van baj, vagyis kicsit azzal is, de teszem azt, ha van egy pár, akik mondjuk 11 évesen „jöttek össze” és ők úgy gondolják, hogy elég érett a kapcsolatuk ahhoz, hogy túl legyenek az első szexen, áldásom rájuk. De nem ez van, sőt, szó sincs ilyenről. Itt az van, hogy azt gondolják sokan, hogy akkor válok naggyá, amikor túl vagyok az első szexuális együttléten. Figyelem! Lehet, sokakat meglepek a következő kijelentéssel, de el kell áruljam, EZ NEM ÍGY VAN! Verjétek ki ezt a fejetekből. Lássátok már kicsit más szemmel is a világot, nem hiszem, hogy olyan nagy kérés ez. És ha majd tudni fogod mi az a tandíj, kölcsön, diákhitel, és ha majd aláztak meg annyira, hogy azt hitted, hogy onnan nincs tovább, és ha majd ott állsz a csúcson, mert elérted a céljaidat, na akkor fogsz majd naggyá válni. Viszont addig te is csak ugyanolyan porszem vagy a hatalmas univerzumban, mint bárki más.

Értem én, hogy mindenkiben dolgoznak a hormonok, meg az emberi ösztönök mindenkiben ott vannak. De tényleg fontosabb az, hogy legyen egy jónak mondott éjszakánk, minthogy minden nap bele tudjak nézni a tükörbe úgy, hogy ne egy ribancot lássak visszamosolyogni? Vagy épp egy olyan srácot, aki minden lehetséges lányt az ágyába csábít, majd az elkövetkező nap a nevére sem emlékszik? Tényleg ennyit érne egyetlen éjszaka? Az egy dolog, hogy sok „felnőttnek” ez megéri, de a mai fiatalok mit érnek el ezzel? Azt, hogy tönkre teszik magukat. Bele se gondolnak, hogy mi lesz akkor, amikor 20 vagy 30 évesek lesznek. Elmondjam mi fog történni? Pontosan az, amit az előbb leírtam: belenéznek a tükörbe, és legszívesebben szembe köpnék magukat. Azt, akivé váltak, és azt, akik voltak. Mert ott, abban a pillanatban fognak ráeszmélni arra, hogy milyen ügyesen is cseszték el az életüket. De onnan már nincs visszaút. Vagy ki tudja, lehet addigra már annyira modernek leszünk, hogy miénk lesz az időgép is. Viszont az is kicsit elgondolkoztatja szerintem az embert, hogy milyen élete lehetett annak, aki legszívesebben visszamenne az időben és megváltoztatná azt.

Ez fog történni veled is, ha nem vigyázol. Ha nem becsülöd meg az életet. Szépek a pillanatnyi örömök, szépek az apró örömök, de mindennek vannak következményei, még ha ezt az adott szituációban nem is látod. Szó sincs arról, hogy én most azt mondom, hogy fogadjon mindenki cölibátust és mondjon le a testi örömökről. Nem. Én csak annyit kérek, hogy gondold végig, hogy mi mennyit ér neked, és csak azután csinálj bármit is.

Akármit tehetsz az életben, egy a lényeg: mindig tudj úgy tükörbe nézni, hogy onnan ne egy olyan ember nézzen vissza rád, akit legszívesebben Te magad is a lehető legmesszibbről elkerülnél.