Soha nem lesz olyan
ember az életünkben, akit a lehető legjobban ki lehetne ismerni. Magadat se
tudod kiismerni teljes mértékben, akkor miből gondolod, hogy mást igen? Mindig
lesznek olyan emberek az életedben, akikről azt hiszed, hogy mindent tudsz.
Aztán történik valami, és vége a barátságnak, a szerelemnek, mindennek.
Kereshetsz magyarázatot, indokokat, kifogásokat, az egyetlen ok, ami miatt ez
megtörténhetett, az csak csupán az, hogy akármennyire hitted, hogy ismered az
illetőt, rá kellett jönnöd, hogy szinte nem is tudsz róla semmit.
Emberek jönnek és
mennek az életünkben. Egyik nap megismerünk egy újat, másik nap elveszítünk egy
régit. Ez mindig így van, és így is lesz. Bele kell törődni abba, hogy olyan,
hogy örökké tartó kapcsolat nem létezik. Egyszer mindennek vége, ha tetszik, ha
nem. Viszont ez a vég, lehet jó is, ha meg tanulod értékelni az előtte lévő
időt. Igen, nagyon sok olyan ember van, akire azt mondjuk, hogy bárcsak ne
ismertem volna meg őt. Biztos vagyok abban, hogy mindenki életében minimum egy
ilyen személy megfordult már. De ez is hozzátartozik az élethez, mert ebből is
tanulunk, és ez által is közelebb kerülünk saját magunkhoz. Nincs olyan, hogy
rossz ember, olyan van, hogy nem passzoltok össze. Valami okból kifolyólag egy
olyan rezgés van köztetek, amit nem tudtok elviselni, ezért inkább eltávolodtok
egymástól. A baj csak az, hogy nagyon sok esetben ez nem látszik az elején.
Sőt, vannak olyanok, hogy évek telnek el, és csak utána jöttök rá, hogy
egyikkőtöknek sem jó ez, hogy ismeritek egymást. Lehet, hogy addig benne bíztál
meg a legjobban, neki mondtad el az összes titkodat, de rájössz, hogy valami
mégsem stimmel. Mert ott van az a kis negatív rezgés, ami tönkre tesz mindent.
Igen ám, de attól, mert épp véget ért egy barátság, egy szerelem, egy
ismeretség, attól még nagyon sokat tanulhatunk belőle. Például azt, hogy nem
kell egyből úgy gondolni a vége előtti időkre, hogy azok elpocsékolt percek,
órák, hetek, évek voltak. Nem, Te akkor nagyon is jól érezted magad, jó volt
az, hogy ott volt melletted. Ezt ne akard magadban megmásítani, mivel Te is
nagyon jól tudod, hogy az az idő, amikor együtt voltatok, mind a kettőtöknek jó
volt. Próbáld meg így nézni a dolgokat, és hidd el nekem, sokkal egyszerűbben
tudod majd feldolgozni magadban is azt, hogy vége lett.
Rengeteg olyan
ember lép be csak azért az életünkbe, hogy valamit megtanítsanak nekünk. Ez
lehet akár jó, de sok esetben rossz dolog is. A lényeg, hogy minél közelebb kerülj
saját magad megismerésében. Talán nem is veszed észre, de minden új embernél,
akit megismersz, egy icipicivel Te magad is jobban megismered, és kiismered a
saját lelked, mivel minden ember más és más érzelmet vált ki belőled. Lehet
lesz olyan, aki mellett megtapasztalod, hogy milyen is az, amikor önfeledten
tudsz nevetni. Előfordul majd olyan is, aki akkora fájdalmat okoz Neked, hogy
legszívesebben belehalnál, de Te erős maradsz és továbblépsz, aztán, amikor egy
újabb ilyen ember lépne be kicsiny világodba, máris tudni fogod, hogy mit kell
tenned. Mindenből lehet tanulni, a lényeg, hogy ne add fel, és ne mondd azt,
hogy Neked ebből eleged van, és Te ezt nem csinálod tovább. Tudom, hogy milyen
az, amikor megaláznak, amikor hatalmas fájdalmat okoznak Neked, amikor
belelépnek a lelkedbe, vagy akár összetörik a szíved. De ezek is mind-mind csak
arra vannak, hogy sokkal de sokkal jobban kiismerd magad, a világot, és az
összes olyan embert, aki körülötted van.
Próbálj meg örülni
minden új és régi személynek, aki az életedben van, volt és lesz. Mindegy, hogy
mi történt akkor, amikor együtt voltatok, a lényeg az, hogy Te tanultál belőle.
Hisz annak, ha egy új embert ismerünk meg mindig is oka lesz, ezt ne feledd.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése